Szabó Gáza Attila – Macskásan

A macskabagoly közepes, zömök termetű, kerek fejű viszonylag gyakori bagolyfajunk, mely ritkán kerül szem elé. Erőteljes, nyávogásra emlékeztető hangját könnyen felismerhetjük. Nem csak erdőkben fordul elő, előszeretettel nagyvárosok parkjaiban, temetőkben is rendszeresen fészkel. Kifejezetten éjszaka aktív, nappal többnyire faüregben (odúban) vagy azon kívül pihen. A macskabagolynak is egyik jellegzetessége, hogy – mivel nagy szemei nem forgathatóak – képes a fejét közel 270 fokban elfordítani. Vadászata során kitűnő hallása is segíti a zsákmány elfogásában. Leggyakrabban apró emlősökkel táplálkozik, de a városi élőhelyeken nagyobb arányban ejt zsákmányul énekesmadarakat. Évente egy alkalommal költ, fészket nem épít, faodvakban, épületekben, varjúfészkekben költhet, de elfogadja a mesterséges fészekodút is. A tojó általában 2-3 tojást rak, melyeken egyedül kotlik, közben a hím eteti. A fiókákat a fészek elhagyását követően pár hónapig még a szülő madarak gondozzák. A macskabaglyok gyakran agresszívek lehetnek, különösen a költési időszakban, amikor fiókáik vannak. Ha valamilyen állat – vagy akár az ember – közel merészkedik a fészkükhöz és a szülő madarak ezt fenyegetésnek tekintik, azonnal megtámadják a „betolakodót”.

A macskabagoly (Strix aluco) védett állat Magyarországon, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

 

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság